A kapcsolatok fontosabb kulturális jellemzői
Az ausztrál szövetségi államfelépítés rendszerében a kultúra nem szövetségi hatáskörbe tartozik (a szövetségi kormányban nincs is olyan miniszteriális szerv, amely a kultúráért felel), hanem az egyes államok feladatkörébe. A kulturális intézmények így az egyes államok irányítása alatt működnek, de leginkább helyi (városi) közösségek a fenntartóik. A gazdasági alapon szerveződő kulturális intézmények működéséhez nagyban hozzájárulnak a különböző magánalapítványok, amelyeket magánszemélyek adakozásaiból és szponzorcégek pénzügyi támogatásaiból tartanak fenn.
Oktatási kapcsolatok:
A Budapesti Corvinus Egyetem és a University of Sydney között áll fenn diákcsere megállapodás a nemzetközi üzleti tanulmányok témakörben, ami ingyenes oktatást biztosít kölcsönösen.
A magyar kulturális jelenlét számára a zene, a tánc és a vizuális művészetek (mégpedig mindegyik komoly és népi formában) tűnnek a legalkalmasabbaknak.
A magyar-ausztrál kulturális kapcsolatokban fontos szerepet tölt be az Ausztráliában élő mintegy 60 ezer fős magyar kisebbség. Az ausztrál nagyvárosokban élő szórványmagyarság saját erőből, nagy nehézségek és önfeláldozások árán tartja meg magyar kultúráját, illetve az ezt szolgáló intézményeket. Az ún. magyar házakban önszerveződő amatőr néptánccsoportok, dalkörök, irodalmi asztaltársaságok stb. működnek. Ezek az épületek adnak helyt a helyi magyar szervezők által magyarországi (túlnyomó részt másodlagos könnyűzenei) előadóknak szervezett koncerteknek. A magyar házakban működő kulturális együttesek szerepe nemcsak a helyi magyarság kultúrájának megőrzése miatt fontos, hanem azért is, mert ezek az együttesek szerepelnek a gyakori multikulturális fesztiválokon, és mutatják be az ausztrál közönségnek a magyar kultúrát. Mindezek alapján e magyar házak megőrzése, programjaik színvonalának növelése ezen együttesek fenntartása, tudásuk gyarapítása a jövő fontos feladata nemcsak az ausztráliai magyarság, hanem a magyar kultúrpolitika számára is.
A magyar-ausztrál tudományos és technológiai kapcsolatok terén a
lehetőségeket jelentősen befolyásolja a nagy távolság és az ezzel összefüggő komoly logisztikai költség. Ezért a kapcsolatok fejlesztésére a tudományos kutatók és a műszaki szakemberek kölcsönös tapasztalatcseréje tűnik a legalkalmasabb módnak.
Honlapok:
Australia Council for the Arts (Ausztrál Művészeti Tanács): www.ozco.gov.au
Magyarország
és Ausztrália között nincs érvényben lévő kulturális együttműködést
érintő államközi egyezmény. Ausztráliában nincs Magyar Intézet és magyar
lektorátus sem működik.
Az ausztrál szövetségi államfelépítés rendszerében a kultúra nem szövetségi hatáskörbe tartozik (a szövetségi kormányban nincs is olyan miniszteriális szerv, amely a kultúráért felel), hanem az egyes államok feladatkörébe. A kulturális intézmények így az egyes államok irányítása alatt működnek, de leginkább helyi (városi) közösségek a fenntartóik. A gazdasági alapon szerveződő kulturális intézmények működéséhez nagyban hozzájárulnak a különböző magánalapítványok, amelyeket magánszemélyek adakozásaiból és szponzorcégek pénzügyi támogatásaiból tartanak fenn.
Oktatási kapcsolatok:
A Budapesti Corvinus Egyetem és a University of Sydney között áll fenn diákcsere megállapodás a nemzetközi üzleti tanulmányok témakörben, ami ingyenes oktatást biztosít kölcsönösen.
Évente
mintegy 500 magyar vesz részt nyelvtanfolyamokon Ausztráliában,
többnyire Sydneyben, illetve további 500 magyar tanul az ausztrál TAFE
és más szervezetek szakmai tanfolyamain idegenforgalmi és egyéb
szakmákat. Egyetemi képzés és posztgraduális vagy doktori képzés
keretében évente mintegy 50 fő érkezik Ausztráliába.
A magyar kulturális jelenlét számára a zene, a tánc és a vizuális művészetek (mégpedig mindegyik komoly és népi formában) tűnnek a legalkalmasabbaknak.
A magyar-ausztrál kulturális kapcsolatokban fontos szerepet tölt be az Ausztráliában élő mintegy 60 ezer fős magyar kisebbség. Az ausztrál nagyvárosokban élő szórványmagyarság saját erőből, nagy nehézségek és önfeláldozások árán tartja meg magyar kultúráját, illetve az ezt szolgáló intézményeket. Az ún. magyar házakban önszerveződő amatőr néptánccsoportok, dalkörök, irodalmi asztaltársaságok stb. működnek. Ezek az épületek adnak helyt a helyi magyar szervezők által magyarországi (túlnyomó részt másodlagos könnyűzenei) előadóknak szervezett koncerteknek. A magyar házakban működő kulturális együttesek szerepe nemcsak a helyi magyarság kultúrájának megőrzése miatt fontos, hanem azért is, mert ezek az együttesek szerepelnek a gyakori multikulturális fesztiválokon, és mutatják be az ausztrál közönségnek a magyar kultúrát. Mindezek alapján e magyar házak megőrzése, programjaik színvonalának növelése ezen együttesek fenntartása, tudásuk gyarapítása a jövő fontos feladata nemcsak az ausztráliai magyarság, hanem a magyar kultúrpolitika számára is.
A két ország közötti
távolság ellenére rendszeresen lépnek fel magyar művészek Ausztráliában.
Az SBS közszolgálati csatorna évente többször vetít magyar filmeket; és
a szintén közszolgálati ABC Classical Chanel majdnem napi
rendszerességgel sugároz magyar zeneműveket, vagy magyar előadók által
megszólaltatott remekműveket.
Magyarország és Ausztrália
között a tudományos és technológiai együttműködésről nincs kormányközi
megállapodás, és Magyarország a közeljövőben nem is tervezi ilyen
egyezmény megkötésének kezdeményezését.
A magyar-ausztrál tudományos és technológiai kapcsolatok terén a
lehetőségeket jelentősen befolyásolja a nagy távolság és az ezzel összefüggő komoly logisztikai költség. Ezért a kapcsolatok fejlesztésére a tudományos kutatók és a műszaki szakemberek kölcsönös tapasztalatcseréje tűnik a legalkalmasabb módnak.
A tudományos
technológiai kapcsolatok sajátos formáját képviselik a magyar származású
ausztráliai szakemberek, akik a magyar tudományos oktatás magas
színvonaláról és a magyar kreativitásról adnak tanúbizonyságot. Öt
ausztráliai magyar tudós a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetve
tiszteleti tagja.
Ausztráliában a tudománypolitika a szövetségi
kormánypolitika szintjén az új kormány 2001. november végi megalakulását
követően átkerült az ipari minisztériumtól az oktatási minisztériumhoz,
ahová a tudományhoz szorosan fűződő kutatás eddig is tartozott.
A
tudományos technológiai fejlesztés legfontosabb intézménye
Ausztráliában a CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research
Organisation - Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutató Intézet),
amely kiterjedt intézményi hálózattal rendelkezik. Finanszírozása állami
és iparvállalati forrásokból történik.
Ausztrália kiterjedt
tudományos és technológiai nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik,
ami elsősorban a Csendes-óceániai és ázsiai térségre, valamint az
Egyesült Államokra terjed ki. Európából csak Nagy-Britanniával és
Németországgal vannak szerződéses kapcsolatai. Ausztráliában a
tudományos, technológiai fejlesztés kiemelt fontosságot élvez, amit az
is jelez, hogy programot indítottak a külföldön dolgozó kutatók
visszatérése érdekében.
Tudományos együttműködés alakult ki a
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a BME Mérnöktovábbképző
Intézet, valamint a Sydneyi Műszaki Egyetem és a La Trobe Egyetem
Melbourne között. Az ELTE, a JATE, a Szent István Egyetem és az egri
Esterházy Károly Főiskola szintén rendelkezik már együttműködési
kapcsolatokkal ausztrál intézményekkel, illetve más magyar és ausztrál
felsőoktatási intézmények is jelezték, hogy érdekeltek a kétoldalú
kapcsolatok felvételében.
Honlapok:
Department
of Communication, Information Technology and the Arts (Kommunikációs,
Információtechnológiai és Művészeti Minisztérium): www.dcita.gov.au
Australia Council for the Arts (Ausztrál Művészeti Tanács): www.ozco.gov.au
A K+F szempontjából fontosabb honlapok:
Department of Industry, Science and Resources:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése